A gyermek fejlődése szempontjából fontos a kiegyensúlyozott, változatos, vitamindús táplálkozás - ezt minden szülő tudja, hallotta már ezerszer. Sok anyukának okoz is ez frusztrációt, hogy vajon biztos eleget eszik-e a lurkó. A sokszor ellentétes, kuszának tűnő táplálkozási ajánlások mellé még gyakran társulnak az aggódó nagymamák, rokonok, ismerősök jó tanácsaikkal - mert ugye a táplálkozáshoz és a gyerekneveléshez mindenki ért :-) - és az anyuka fejében teljes a káosz. A mai írásunkkal ebben szeretnénk Nektek segíteni - no nem még nagyobbá fokozni a káoszt, hanem kibogózni a szálakat.

Amiket érdemes végiggondolnod:

1. Reális elvárások: Ha úgy gondolod, rossz evő a gyermeked, elsőként azt a kérdést érdemes megvizsgálni, hogy egyensúlyban van-e az, amennyit a gyermek eszik azzal, mint amennyit a család gondol arról, hogy mennyit kellene ennie a gyermeknek. Carlos Gonzalez, spanyol gyermekorvos - a nagy sikerű My Child Wont't Eat szerzője- szerint sokszor itt gyökeredzik a probléma. A gyerekek az első életévében óriási tempóval nőnek, de ez a folyamat a későbbiek folyamán természetes, hogy lelassul és arányaiban az elfogyasztott étel mennyisége is. Ráadásul gyakran nagyon sok izgalmas tevékenység köti le a figyelmüket, ezért a cselekvési kényszer miatt egyszerűen elfelejtenek enni. Ha a gyermeken látszik, hogy alapvetően jól érzi magát, örömmel játszik, kiegyensúlyozott – akkor is, ha a testalkata netán vékonyabb az átlagnál, valószínűleg nincs ok aggodalomra. Olyankor viszont érdemes felkeresni a gyerekorvost, ha a kicsi hónapokon át egyáltalán nem hízik/növekszik vagy egyértelműen veszít a súlyából, tartósan rosszkedvű, beteg, nyűgös.
2. Példamutatás: vizsgáld meg saját hozzáállásodat az evéshez. Valószínűleg hiába próbáljuk meggyőzni csemeténket arról, hogy "hűű de finom is a brokkoli", ha apa és anya szájhúzva fogadja a "zöld szörnyeteget." Abban biztosak lehetünk, hogy a gyermekünk nem fogja rajtunk követelni az egészséges ennivalókat, ha a mi tányérunkra más kerül és az is nagyon valószínű, hogy az a "más" őt is érdekelni fogja és azt szeretné majd megkóstolni.
   
3. Egyéni különbségek: Ahogy a felnőttek között is vannak jobb és kevésbé jó étvágyúak, van aki inkább a húsokat szereti és vannak vegetáriánusok, úgy a gyermekek sem egyformák.  Vegyük figyelembe a lurkó alap temperamentumát.
   
4. Reakció: nem reagáljuk-e túl a helyzetet? A túl heves érzelmi reakciók, a tukmálás, érzelmi ráhatás általában inkább ront, mint javít a helyzet. Ha nem csinálunk túl nagy hűhót, valószínűleg előbb meg fog jönni a kedve az evéshez.
   

Ami ne tegyünk:

• Erőszakosan próbálkozni, evésre kényszeríteni
• Elterelni a figyelmét és a szájába tömni az ennivalót vagy tévénézés közben etetni
• A kanalat repülőgépként a szájába reptetni és hasonló cirkuszi mutatványokkal szórakoztatni 1-1 falatért
• Ne okozzunk neki lelkiismeret-furdalást, felejtsük el az "anya most nagyon szomorú" és "ezért főztem Neked" és hasonló érzelmi ráhatásokat
• Ne is ígérgessünk neki semmit, hogy mi lesz, ha megeszi. (pl. ha megeszed, kapsz csokit")
• Ne félemlítsük meg (pl."ha nem eszed meg, beteg leszel és ki kell hívni a doktor bácsit" vagy "ha nem eszed meg, nincs játék")
• Mindezek azért nagyon fontosak, mert most fektetjük le gyermekünk későbbi evési szokásainak alapjait. Ezekkel a módszerekkel nem a jó gyarapodást, egészséges étkezést, csak a későbbi evés zavarokat alapozhatjuk meg. Hiszen ezzel azt érjük el, hogy a gyermek azért eszik, mert jutalmat kap vagy félelemből eszik, nem pedig azért, mert éhes. Minden kisgyereknek természetes éhség- és teltségérzete van. Ha evésre kényszerítjük őket, ez a természetes mechanizmus eltűnik.

Amit érdemes tenni:

• Egészséges ételekkel kínáljuk a családot. Ha jó a választék, nem alakulnak ki rossz szokások.
• Biztosíts egészséges választási lehetőséget, kínáld meg gyakran, de ne tukmáld! Bízzuk rájuk, mit kezdenek vele, erőltetés, büntetés és minden cirkusz nélkül. Dr. González tanácsa így szól: „A szülő felelőssége, hogy egészséges élelmiszereket kínál a gyermekének. Ellenben, hogy mit és mennyit választ ezekből az élelmiszerekből, az nem a szülő, hanem a kicsi döntse el.”
• Járjatok elől jó példával! Azokat az ételeket, élelmiszereket, amivel gyakran megkínálják a gyermeket, főként ha azt látja, hogy a szülei is élvezettel fogyasztják, nagy valószínűséggel a gyerekek is el fogják fogadni.
• Tálalj gusztusosan
  
• A gyerekek általában szeretik a falatkás, katonás ennivalókat.
• Az étvágytalan gyermeknek érdemesebb kisebb adagot szedni a tányérjára, ne ijesszük meg egy nagy halommal.
• Legyél kreatív, bővítsd a tudásod, próbálj ki új recepteket. A zöldséges ételek nem csak a főzeléket jelentik. Ha alapvetően ódzkodik a gyermeked a zöldséges ételektől, próbáld meg máshogy elkészíteni, mint eddig. Ma már rengeteg kiváló recept magazin, könyv, blog áll a rendelkezésre, ahol ötleteket lehet gyűjteni. Íme néhány a mi kedvenceinkből:

Újság: Ízek és Érzések, Nők Lapja Konyha

Könyv:

Antal Emese: Gyerekek az asztalnál

W. Ungvári Renáta: A Kismama babakonyhája

Ha tetszettek a fent olvasottak, látogass el weboldalunkra, vagy csatlakozz FB csoportunkhoz, ahol minden nap friss írásokkal és ajánlókkal várunk

Mariann