HTML

Leírás

Írásaink főként édesanyáknak szólnak. A mindennapokhoz szeretnénk gyakorlatias ötleteket adni, nagyrészt saját- és családunk EGÉSZségének megőrzéséről - több szempontból is megközelítve - egy kis kreativitással, és szívvel-lélekkel megspékelve. Részletek Rólunk/bemutatkozó.

logkredieszujbarna.jpg

Bejegyzések

Felhasználói feltételek

A krediesz.blog.hu használatával kijelented, hogy minden tekintetben elfogadod az alábbi feltételeket, függetlenül attól, hogy azokat ténylegesen elolvastad-e vagy sem.

A krediesz.blog.hu-n található tartalom a szerzők szellemi tulajdonát képezik, szerzői jogi védelem alatt állnak (1999. évi LXXVI. tv. alapján). Azok bárminemű – akár részleges – másolásához a szerzők előzetes írásbeli engedélye szükséges. A KreDieSz blogról cikkeket, információkat átvenni csak a forrásra, a krediesz.blog.hu-ra való hivatkozással lehet, azzal a feltétellel, hogy az átvevő nem módosítja az eredeti információt, és egyértelműen, aktív webes linkkel hivatkozik a krediesz.blog.hu-ra.

A krediesz.hu pontos és hiteles információk közlésére törekszik, mindazonáltal a tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget nem vállal. Az oldalon található cikkek célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ezek nem helyettesítik szükség esetén az orvos vagy más szakember felkeresését. Az oldalakon közzétett információk tájékoztató jellegűek, ezért felhasználásuk esetén az oldal szerzőit, illetve üzemeltetőjét semmilyen felelősség nem terheli.

zselyke_190.jpg

zoldsalatablogra.jpg

salamonbannerblogra.jpg

edesterhem_190.jpg

borosa.jpg

hcsillabanner.jpg

style_kids_szakerto.jpg

DÁblog.jpg

Kezdődik a suli - mennyi pénzt adjak a gyereknek?

2014.09.01. 10:15 KreDieSz

Augusztus végén sok szülőben megfogalmazódik tengernyi kérdés a gyerekek zsebpénzével kapcsolatban: "Kezdődik a suli, adjak zsebpénzt a gyerekemnek? Ha igen, mennyit? Egyáltalán hányadok osztálytól érdemes zsebpénzt adni a gyerekemnek?" Ebben a témában megkérdeztük Himer Csilla pénzpedagógust, hogy segítsen eligazodni, mi a legjobb megoldás.
zsebpenz.jpg

A kérdés sok, de nem ez az igazi probléma, hanem az, hogy ezen kérdések zöme nem is a zsebpénzről szól, ahogyan azt a szülők hiszik... ezért kezdjük a legelején.

Mi a zsebpénz?
A gyerekek pénzügyi nevelésének XXI. századi verziójában (igen, olyan is van!) létezik a zsebpénz evolúciójanak fogalma. Vagyis a gyereket végig kellene vezetni a zsebpénz különböző formáin, hogy eljusson ahhoz a változathoz, amelyikben már pénzügyileg intelligensen képes kezelni a saját pénzét. Melyek ezek a formák?

Perselypénz
Ez a legtöbb ovis kisgyereknek már ismerős lehet: anyu, apu, de főleg nagyiék már rendszeresen adnak kisebb-nagyobb összegeket a gyereknek. Többnyire ajándékba, tehát karácsonyra, szülinapra, húsvétra, stb., de az sem elképzelhetetlen, hogy valamilyen kiemelkedő teljesítményt jutalmaznak így. Ez még nem egy igazi zsebpénz, hanem sokkal inkább a gyűjtésről szól – ami szintén értékes lecke lehet a gyerek pénzügyi nevelésében, ha okosan használjuk.

Büfépénz vagy költőpénz
Én büfépénznek szeretem nevezni, mert kisiskolás korban az a jellemző, hogy amit a szülők "zsebpénz" felkiáltással a gyereknek adnak, az többnyire mind a suli büféjében végzi, és leggyakrabban kóla, ropi, szendvics, nyalóka, rágó, csipsz, esetleg képregény formájában tárgyiasul.

Ez az én olvasatomban szintén nem valódi zsebpénz, mert beosztásra végképp nem tanítja meg a gyereket, sőt még azt is elfelejti tőle, ami hasznosat eddig a perselypénzből megtanult, nevezetesen a gyűjtést. Ez a pénz csak arra van, amire a legtöbb felnőtt is használja a saját pénzét: elköltésre. Amire lássuk be, bárki képes. Vagyis a legtöbb gyerek pénzügyi nevelése megreked ott, hogy elkölteni tanulja meg a pénzt, és nem beosztani, kezelni, megtakarítani, tervezni vele... (az olyan elvetemült pénzügyi tevékenységekről, mint pl. a befektetés, vagyongyarapítás, amelyekkel egyre többen szembesülnek és foglalkoznak magánszemélyként is a XXI. században, már nem is beszélek).

Az igazi zsebpénz
Hát, ez az a zsebpénztípus, ami sajnos arányaiban kevés családnál fordul még elő. Ez lenne pedig az a fajta zsebpénz, ami úgy működne a gyerek számára, mint egy bevételi, jövedelmi modell – tökéletesen lemodellezhető vele, milyen is az, amikor az ember fiának/lányának, azaz apunak és anyunak fizetésből kell megélnie: be kell osztania a pénzt, terveznie kell, hogy mire kell, hogy elég legyen, gyűjtenie kell belőle – és fedeznie kell belőle minden saját kiadását.

Az igazi zsebpénz nem életkorhoz kötött
És ez az utolsó körülmény az, ami alapvetően meghatározza, hogy egy szülő mikortól is adjon a gyerekének valódi zsebpénzt. Az, hogy mikortól vannak a gyereknek saját, a személyéhez köthető kiadásai, amelyeket ő fizet ki. Ebbe beletartozhat a menzabefizetéstől kezdve a telefonkártya feltöltésén át a fodrászig bezárólag sok minden.

Mi kell ehhez?

  • a négy alapművelet készségszintű ismerete (a Nemzeti Alaptanterv szerint ez negyedik osztály végére elvárás, de gyerekenként változó, egyébként meg már a büfében is jól jön a gyereknek, ha nem akarja, hogy átdobják)
  • kötelesség- és feladattudat – vannak bizonyos kötelezettségek, amelyeket pl. határidőre kell tudni teljesíteni (pl. menzabefizetés)
  • vágykésleltetés – a gyereknek képesnek kell lennie arra, hogy egy heti, vagy egész havi zsebpénzmennyiséget kezeljen, ergo ne költse el azonnal valami játékra, klassz cuccra, kütyüre, mihelyst megkapta

Ha ez együttáll, illetve a család életvitele is megköveteli azt, hogy a gyerek bizonyos kiadásairól már maga gondoskodjon (mert pl. a szülők számára egyszerűen létezhetetlen, hogy munkaidőben be tudják fizetni a menzát, ha egyszer akkor dolgoznak, így az a gyerekre marad), akkortól lehet a gyereknek igazi zsebpénzt is adni.

Mi is az igazi zsebpénz?
Ez az, amit sokszor emlegettem már, és a szülők kezében a legjobb eszköz arra, hogy szinte mindent megtanítsanak a gyerekeiknek a pénzről, amivel aztán felnőttként kiléphetnek a nagybetűs életbe. Hihetetlenül rugalmasan alakítható, bármelyik család képes a teherbírásának, nevelési elveinek megfelelően saját képére igazítani. Rendkívül fontosnak tartom, hogy minden család éljen ezzel az eszközzel.

A gyerekek pénzügyi nevelése kimeríthetetlenül széles téma, amiről minden héten újabb témákat, szempontokat mutatok a blogomban. A nagycsoportosok és első osztályosok szülei pedig nemcsak jótanácsokat, hanem játékos, élvezetes segítséget is kapnak a Pénzmesék című pénzügyi nevelést segítő mesekönyvsorozatommal

Himer Csilla

himercsilla200.jpg

4 komment

Címkék: kölyökvilág

A bejegyzés trackback címe:

https://krediesz.blog.hu/api/trackback/id/tr406654575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

driopios 2014.09.02. 09:34:04

Van ilyen, hogy "pénzpedagógus"?? Na, ez már tényleg a 21. század... :-/

panaszmuki · http://meisz.blog.hu 2014.09.02. 13:56:12

OK, de akkor most mennyit is adjunk? Mert csak ez nem derül ki a cikkből...

Himer Csilla pénzpedagógus 2014.09.02. 15:37:33

@driopios: Igen, van. De csak én. :)

Nincs ilyen szakma, nincs pénzpedagógusképzés. Viszont az elnevezés tökéletesen leírja, hogy mit csinálok, ezért most már van pénzpedagógus is.

Himer Csilla pénzpedagógus 2014.09.02. 23:45:51

@panaszmuki: Erre írtam valahol a cikkben, hogy rugalmasan alakítható a zsebpénz rendszere - a család normáitól, szokásaitól és élethelyzetétől (értsd: anyagi lehetőségeitől) függően.

Éppen az benne a jó, hogy nem előírás van, csak JPÉ (józan paraszti ész).

De ha nagyon feszegetjük a kérdést:

1. perselypénz - mivel ez alapvetően ajándékpénz, a mértéke leginkább a józan belátástól, az ajándékozó anyagi lehetőségeitől, illetve attól függhet, hogy a gyerek éppen mire gyűjt, vagyis mihez akarjuk hozzásegíteni.

2. büfépénz - a gyerek napi, egészséges fogyasztása határozza meg. Vagyis az, hogy mennyiért tud magának kaját és innivalót venni a sulibüfében, illetve attól, hogy a család normáiba belefér-e még az is, hogy a gyerek a büfében a szükségesen túl is vásároljon (pl. csokit, rágót, vicket-vackot - Kiyosaki erre mondja azt, hogy kacat). Én személy szerint annyit biztosan hagynék a gyereknek, hogy valami ártalmatlanságot (pl. rágót) tudjon venni, de annyit már nem, hogy rendszeresen és kazalszámra tudja megvenni a minyont. (Hiába lesz ott a büfében a saláta, magától biztosan nem fogja megvenni a gyerek, efelé a többletpénzzel nem fogjuk tudni terelni.)

3. Valódi zsebpénz - a rendszeres kiadásaitól függ. Én azt szoktam javasolni, hogy a havi/heti rendszeres kiadások kb. 10%-át számolják rá a szülők a váratlan kiadásokra (pl. ha a gyerek földhöz vágja a telefonját, akkor javíttassa is meg, miért nem vigyázott rá, és mivel ezt remélhetőleg nem minden nap teszi meg, ezért ez már a rendkívüli kiadás kategóriája, erre gyűjtheti a havi 10%-okat), kb. 10%-ot a szórakozásra (vagy amennyit a családi kupaktanács erre bölcsnek lát biztosítani), és kb. 10% a takarékoskodásra (ennek is megvan az oka, de ezt most hosszú lenne kommetnben kifejteni). Hangsúlyozom: a 10%-ok max ökölszabályként alkalmazandóak!!! A család lehetőségei, szokásai, stb. miatt elképzelhető az is, hogy a rendkívüli kiadásokra adnak 15%-ot is, a szórakozásra meg csak 5%-ot. (Ez az a már említett rugalmasság a rendszerben.)

Remélem, tudtam segíteni.
süti beállítások módosítása