Sok szó esik arról, hogy fogyasszunk minél többször - naponta legalább háromszor, de inkább ötször - zöldséget és gyümölcsöt, azok közül is a legjobbak a szezonális, az adott helyen megtermő, aktuális idényben érő fajták. A decemberrel beköszöntött a tél, amikor nem olyan bőséges a kínálat, de ekkor is érdemes törekedni arra, hogy minél gyakrabban kerüljenek zöldségek és gyümölcsök a tányérunkra. Hogy konkrétan mik ennek az időszaknak az idény növényei, és miért is jó, ha figyelembe vesszük hogy minek van szezonja, mai bejegyzésünkből megtudhatjátok.
Miért jobbak az idény növények?
Ha minden évszakban az idénynek megfelelő nyersanyagok közül válogatunk - és elsősorban azokat, ami az adott helyen megterem - azzal nemcsak egészségünk, hanem környezetünknek is jót teszünk. Ha nem a távoli országokból származó növényeket részesítjük előnyben, akkor megspóroljuk a hosszú szállítás okozta környezetszennyezést, valamint mivel nem kell őket éretlenül leszüretelni, és mesterséges szerekkel/fénnyel érlelni, hogy kibírják a hosszú utat és gusztusosan kerüljenek a boltok polcaira. A természetes körülmények között termett zöldségek és gyümölcsök azért is jobbak, mert magasabb a vitamin- és ásványi anyag tartalmuk. Egyes vizsgálatok kimutatták azt is, hogy rendre szennyezettebbek az import termékek a hazaiaknál, ezért a protekcionista és szállítási szempontokon túl is kijelenthető, hogy egészségvédelmi tekintetben is jobb a hazai. Ráadásul vásárlásukkal a hazai termelőket támogathatjuk. Arra buzdítunk mindenkit, hogy hagyjuk a kínai fokhagymát, a dél-afrikai körtét és válasszuk inkább a hazait egészségünk, környezetünk és a közösségünk érdekében egyaránt!
Mi a helyzet a déli gyümölcsökkel?
Míg a többi évszakban bőségesen válogathatunk a hazai gyümölcsök közül, télen elég szegényesre csökken a választék: alma-körte-némi birs - estleg ha előrelátóak voltunk és fagyasztottunk/tettünk el a nyár és az ősz kincseiből, akkor azokat most élvezhetjük. Jogosan felmerül a kérdés, hogy a szűk kínálatot bővítsük-e déli gyümölcsökkel? Sokan azon a véleményen vannak, hogy a nagy mennyiségű permet- és növényvédőszer tartalmuk miatt inkább ne. Én úgy gondolom, hogy bár előnyben részesítem a hazai fajtákat, de azért a déli gyümölcsöket kár lenne kihagyni az étrendünkből, hiszen számos jótékony tulajdonsággal is rendelkeznek. Pár dolgora azért nem árt ügyelni velük kapcsolatban:
- A citrom és a narancs héját csak akkor használjuk fel ételkészítésre, ha bio-t vásároltunk. Nem javaslom nem biocitrom és narancs héját elfogyasztani, süteménybe sütni vagy alkoholos italban leáztatni, főleg, mivel a szerves növényvédő szerek alkoholban jól oldódnak.
- Ha tehetjük, a citrusfélékből inkább válasszuk a bio termesztésűeket. Ha nincs erre módunk, akkor figyeljünk arra, hogy a héjuk megpucolása után ajánlott kezet mosni
- Általában elmondható, hogy a vastagabb héjú gyümölcsök már kevesebb permetszert tartalmaznak, például a banán vagy a mangó meghámozva általában szermentes
A tél idény növényei
Most pedig lássuk, hogy mik is hazánk idény növényei a téli hónapokban:
December: alma, bab, birsalma, brokkoli, burgonya, cékla, dió, fejes káposzta, fekete retek, fodros kel, karalábé, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, körte, madársaláta, mandula, naspolya, pasztinák, petrezselyemgyökér, póréhagyma, sárgarépa, sütőtök, tök, vöröshagyma, zeller.
Január: alma, bab, birsalma, burgonya, cékla, dió, fejes káposzta, fekete retek, fodros kel, karalábé, kelkáposzta, kínai kel, körte, madársaláta, mandula, naspolya, pasztinák, petrezselyemgyökér, póréhagyma, sárgarépa, sütőtök, vöröshagyma, zeller.
Február: alma, bab, brokkoli, burgonya, cékla, dió, fejes káposzta, fekete retek, fodros kel, karalábé, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, körte, madársaláta, mandula, pasztinák, petrezselyemgyökér, póréhagyma, sárgarépa, sütőtök, vöröshagyma, zeller.
Részletes, nyomtatható/letölthető, egész éves idény táblázatot találhatsz a tudatosvasarlo.hu-n is.
Valamint a fent felsorolt felhozatal színesebbé tételére érdemes megismerkednünk a biocsírákkal. Napi pár perc ráfordítással 3-4 nap alatt vitamindús növényeket csíráztathatunk otthon, ami az egyik legolcsóbb és minőségileg is kiváló megoldás a téli hónapokban (is) a vitamin és ásványi anyag bevitel fedezésére. A kész csírák szendvicshez, salátákhoz kitűnően használhatóak. Ezzel kapcsolatban ajánljuk figyelmetekbe két írásunkat, amiből részletesen megismerhetitek ezeket a csodás kis növénykéket: a Mi fán terem a csíra? és a Mi fán terem a csíra? 2. részét.
Végezetül még egy zöld tipp: ha mész a beszerző körútra, vigyél magaddal vászonszatyrot, kosarat, hogy minél kevesebb műanyag zacskóra legyen szükség. A legjobb, ha beszerzel - vagy varrsz - néhány pamutszatyrot, amiben minden nap hazaviheted, illetve tárolhatod a zöldségeket, gyümölcsöket és a pékárukat is. A környezet kímélésén túl ez azért is hasznos dolog, mert nem füllednek úgy bele az ételek, mint a nejlonzacskókba. A zsákocskákat mosógépben könnyen tisztíthatod és hosszú távon tudod őket használni. További zöld tippeket a vásárláshoz itt találsz.
Mariann
Forrás:
Tudatos vásárlók könyve (Ursus Libris)
