A mai témánkkal megint elkalandozunk kicsit a lélek dimenziói felé. Remélem érdekesnek találjátok majd a táplálkozás ez irányú megközelítését is.

Induljunk ki abból, hogy érzéseink, gondolataink hatással vannak mindarra, amit teszünk. Pár éve jelent meg a köztudatban is az a tézis, hogy a gondolataink, a mögöttük található megfelelő érzelmi erővel feltöltve mekkora hatással vannak az életünkre és ezáltal a világunk alakítása, teremtése belőlünk indul ki. Nincs ez másként a főzéssel sem. Ha közben örömteli dolgokra gondolunk,  jól érezzük magunkat és szeretettel készítjük az ételt, ezt úgymond belefőzzük és ezekkel tápláljuk mindazt, aki fogyaszt belőle. Míg ha valaki szorong, vagy idegesen, haraggal, morgolódva, félelemmel telt szívvel süt-főz, az ételek ezeket az információkat fogják hordozni. Ezekből következik, hogy főzni szívvel-lélekkel, jó gondolatokkal és érzésekkel érdemes. Ahogyan kiválogatjuk az ételhez szükséges, testünk számára egészséges hozzávalókat, ugyanígy fordítsunk figyelmet arra hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal fűszerezzük ételeinket.

Ha mindez furcsának, idegennek tűnik, végezz el egy kis kísérletet: ugyanazt az ételt, ugyanazzal a recepttel, hozzávalókkal, arányokkal készítse el 2 különböző ember. Lehet meglepő, de nem fogjuk ugyanazt az ízű ételt kapni. Ezért van az is, hogy hiába mondja el a nagymama az isteni finom zöldborsó levesének a receptjét, hiába csinálsz mindent ugyanúgy, pont azt az ízt nem fogod visszakapni, mert Ő hiányzik belőle.

Természetesen mindenkivel előfordul, hogy nincs éppen úri jókedve, de a családnak mégis kell valamit az asztalra tenni.  Ha egy mód van rá, főzés előtt próbálj megnyugodni és helyes irányba terelni az érzéseidet.

Nem is olyan rég, pár generációval ezelőtt a magyar házakban elmaradhatatlan volt az asztali áldás. Az áldás, mint egy erőteljes szeretetenergia- bomba átjárta az ételt, ezáltal megtisztította és feltöltötte a test és lélek számára is tápláló energiákkal.

Zárógondolatként álljon itt egy Müller Péter idézet:

“Az imádságnak nincs ” tudományos” értelme. De ez a tudomány szegénysége, nem az imáé. Az igazán nagy tudósok jól ismerik az ima jelentőségét.”

Ha tetszettek a fent olvasottak, látogass el weboldalunkra, vagy csatlakozz FB csoportunkhoz, ahol minden nap friss írásokkal és ajánlókkal várunk.